Csíki András: sehogy sem csendesül

 

tócsákban ring
a város képe
hetek óta
esőket sírunk
kosszal s magánnyal
csillog az út
mintha nem lenne
elég háborúnk

letakarsz mint
halottat szokás
rossz soraimra
rímet írsz
levegő-ruhád
vágyaim között
feleselsz s mint
egy gyermek rísz

vesztemet százszál-
díszesre fonod
ónszürke felhőkbe
csomagolsz
buja kedvem
gázolod egyre
pedig kellene
kicsit kipofozz

levegő-ruhád
köddel kevert
szememben mérges
tested bábja ül
hetek óta
esőket sírunk
és nem sehogy sem
csendesül


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!