MVDH társalgó // az MVDH válaszol a leggyakrabban felmerülő kérdésekre



Versmegzenésítés céljából várjuk-e kortárs szerzők jelentkezését?

Nem.  A MARADOK #VERS #DAL háló hírlevél és portál már elkészített versek és versdalok KÖZLÉSÉRŐL szól!
Pályafutásunk során közel 70 kortárs verset zenésítettünk meg, ezzel egy periódust le is zártunk. Személyes figyelmünk egy ideje a klasszikus versek megzenésítése felé fordult.
Abban az esetben, ha ez az orientáció változni fog pályázatot írunk ki kortárs versszövegek keresésére, ahogyan ezt korábban is tettük.

Milyen szempontok alapján választjuk ki a hírlevélben és a portálon hétről-hétre szereplő tartalmakat?

Nem vagyunk a szimpátia alapú közlés hívei. Nálunk senki nem szerepel vagy kap elutasítást azért, mert jóban vagy rosszban vagyunk vele, kedves ismerősünk, rajongunk érte, nem kedveljük stb. Egyszerűen attól közlünk, aki (szerintünk) jó verset, versdalt küld.
Nem szeretjük a tekintélyelvű közlést sem. Így nálunk nem jelent előnyt, ha valaki díjazott, neves folyóiratokban szerepelt és így tovább…, ugyanígy hátrányt sem, ha még sehol nem szerepelt. Olvastunk már unalmas és közhelyesnek ható verset elvilegesen profi szerzőtől és lélegzetelállítót olyantól, akiről még soha nem hallott senki.
Számunkra az is mindegy, hogy a küldött szöveget, dalt korábban hol és hányan közölték és mennyi lájkot vagy megosztást kapott.
Szerintünk a jó vers egyrészt nyilván verstanilag a műfajba sorolható szöveg, másrészt megközelítésében, témájában nem szokványos tucatvers. Utóbbit úgy lehetne átfordítani: hogy benne van az az íz, sajátos töltet, amitől az olvasó nemcsak átszalad rajta, hanem élményben, érintettségben is lesz része. Dalok estében a jó dalküldemény egyrészt jó minőségű hangfelvétel (tehát a különféle lejátszókon élvezhetően hallgatható), időtálló hangszerelésű (vagyis nem például egyértelműen a múlt század hetvenes éveinek zenei világát és hangzását tükrözi, más esetben nem csak a mulatós zene kedvelőit érintheti meg…), önálló élményként is értelmezhető és zenei világával egyértelműen hozzátesz egy versszöveg mondanivalójának árnyalásához.
(habár mostanában a közlésre váró kortárs versek nagy száma miatt ezt háttérbe kellett szorítanunk) Nálunk alapesetben a versdalok közlése kiemelt jelentőségű. Ennek egyik oka, hogy nem igazán vannak olyan felületek, melyek versdalokat rendszeresen közölnének, másrészt úgy tapasztaltuk, hogy a versdal jelenlegi megítélésénél fogva olyan mintha az irodalmi élet mostohagyereke lenne, mivel sokan láthatóan szeretik a verseket, szeretik a zenét, de a kettő összefonódásával még mindig (vagy már) kevéssé tudnak mit kezdeni (kivéve talán néhány ismertebb előadó munkásságát). Ami azért is hat különösen, mivel a költészet kialakulásakor a vers sokáig nem létezett zene nélkül, önálló szövegként.
E jelenvalóságon igyekszünk némiképp finomítani.
Nem pártoljuk az idegen nyelvű művészi nevek használatát így csak saját néven, vagy magyar hangzású művésznéven publikálásra szánt alkotásokat tudunk közölni.

Miért (csak) heti 15 szerzeményt közlünk egy héten és milyen megjelenési gyakoriságra lehet számítani?

Úgy gondoljuk, hogy ezzel a közlési mennyiséggel tudjuk biztosítani azt, amit a kezdeményezés ígér, vagyis legfőképpen az egy szerzeményre és szerzőre jutó kiemeltebb figyelmet és a lehetőség szerint minőségibb tartalmakat. Nyilván ennél jóval több alkotást, sőt, jóval több közölhető alkotást kapunk egy-egy héten, de az alapvető cél érdekében választanunk és válogatnunk kell, még akkor is, ha adott esetben nem tudunk emiatt valakinek lehetőséget adni.
Mivel törekszünk arra, hogy az oldalt időről-időre minőségi tartalmakkal gazdagító, régebbi szerzőknek is folyamatos lehetőséget adjuk, ugyanakkor új szerzők műveinek bemutatására is mindig sort szeretnénk keríteni, a hozzánk beküldött tartalmak feltorlódhatnak és előfordulhat, hogy egy küldemény csak 3-4 hét után jelenik meg.

A megjelenés vagy meg nem jelenés háttere és kommunikációja

Mivel nem feltétlen van kapacitásunk minden levélre egyénileg reagálni, legtöbb esetben egy standard válaszüzenet küldünk a beérkezett küldeményekre.
Ettől akkor térünk el, ha a kapacitásunk ezt engedi, netán javítás vagy segítség / tanács kérése esetén, illetve első közlés alkalmával.
A hozzánk beküldött szerzemények megjelenéséről vagy meg nem jelenéséről alapvetően a heti aktuális hírlevélből és portálos megjelenésekből lehet tájékozódni, külön értesítőt csak a fenti esetekben küldünk.
Az elutasításokat nem szoktuk indokolni. Nem is gondoljuk azt, hogy ez tisztünk lenne, mivel ez egyfajta kritikusi / ítészi tevékenységet is vonzana magával, ami a kezdeményezésnek nem célja – mi pusztán közlünk, a szakmázást meghagyjuk más fórumoknak.
Természetesen, ha valaki kér, kaphat tőlünk kritikát, mint ahogy erre több esetben is volt példa. Amennyiben az aktuális kapacitásunk engedi, igyekszünk segíteni. De előfordulhat az is, hogy visszautasítjuk a kérést.
Az elutasítást nem érdemes személyes sértésnek venni, mert nem az. Verseket vizsgálunk, nem személyeket. Főként, hogy sok nálunk megjelenő szerzővel nem is állunk olyan szoros ismeretségben, hogy a személye alapján dönthetnénk.
Tevékenységünk által nem célunk szimpátiát, mesterségesen kicsikart tekintélyt vagy más hasonlót sem kivívni, mivel kezdeményezésünk révén nem akarjuk magunkat az irodalmi életben sehova sem pozícionálni. Független szigetként funkcionálunk, akik szeretik és továbbadják a jó verseket, versdalokat.
A kitartást értékeljük és igyekszünk megjelenéssel honorálni. Volt, akitől csak 4-5 jelentkezés után jelentettünk meg valamit, és volt, akitől már 1 alakalom után. Mi a magunk részéről mindig fenntartjuk annak a lehetőségét, hogy egy korábban még nem közölt szerző ezúttal olyan szerzeményt küld, amit meg tudunk jelentetni. Jó tartalmat bárki küldhet. Viszont ha hosszabb ideig nem küld, abban mi sem tudunk segíteni.
Van, aki esetenként kevéssel van lemaradva attól, hogy szerepeljen és van, aki alkalmanként csak azért nem jelenik meg, mert „nem fért bele” az aktuális keretbe.

A kapcsolatfelvétel, beküldés tárgya, elvárt és célszerű formátuma

A küldeményeket hagyományos emailben várjuk és fogadjuk, vagyis olyan levélben, aminek van tárgya, címzése, szövegtörzse és szövegtörzsbe bemásolt vagy csatolt küldeménye, valamint része a kulturált köszönés!
Nem tudunk beküldésként értékelni olyan leveleket,
- melyekben mindössze egyetlen Facebook link, saját oldalra, Youtube videóra való hivatkozás szerepel,
- melyek szövege annyiból áll, hogy „Nyugodtan válasszatok a Facebook oldalamról, weboldalamról…” stb.,
- melyekből nem derül ki a mű címe és/vagy szerzőjének kiléte, valamint nem kivehető hol ér véget egy szerzemény és hol kezdődik a következő,
- melyekben a szerzemények kép formátumban szerepelnek,
- melyek nem tevékenységünk tárgyára vonatkoznak (vermegzenésítésre küldöm, novellámat küldöm stb.).

Miért hírlevél és weboldal, miért nem mondjuk Facebook oldal?

Az oldalműködtetéssel mi egy hagyományosabb, konzervatívabb közlési szemlélethez és formához akartunk visszakanyarodni.
Úgy gondoljuk a jó alkotás érték, ami kiemelt figyelmet (vagyis megfelelő időt és teret) érdemel, nem árucikk, marketing eszköz, pillanatnyi hóbort, amin csak átsiklunk, mint például egy Facebook poszton a hírfolyamban…
Nem gondoljuk, hogy egy vers vagy egy alkotó értéke minden esetben valósan kifejeződik a lájkok, gratulációk, hangulatjelek számában pro és kontra. Lájkolni lehet úgyis, hogy el sem olvasunk valamit, rajongókat gyűjteni pedig úgyis, hogy oda-vissza kedveljük egymást. A Facebookos oldalak célja egyébként sem valaminek vagy valakinek az előtérbe helyezése, hanem a folyamatos információigény generálása és kielégítése nagyrészt a személyre szabhatóság, rendszerezhetőség, visszakövethetőség igénye nélkül. Az már csak hab a tortán, hogy a Facebook oldalak elérési adatai is kétséget hagynak maguk után, hiszen a látogatottsági adatokhoz a rendszer azokat is hozzászámolja, akinek a hírfolyamában csak átfutott valami, akkor is, ha meg sem nézték.
A hírlevél ezzel szemben lehetővé teszi, hogy adott tartalmakat a feliratkozók számára valóban eljuttassunk a weboldal pedig lehetőséget ad az alaposabb rendszerezésre, visszakeresésre.


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!