körvonalaidra hangolódik a remegés
lassítva
befelé
zuhanva a kétségbeesés tetőfokáig
leér
és rád lép valaki például te magad
istent nem vagy képes egyedül hinni
úgy ahogyan én benned tehetetlen kiszolgálni
a reménytelenséget
ivásod mint zubbonyt nyakad köré szorítod
és megszülöd a pillanatból a Nihilt
végtelen ittál meg mindent
ezért maradt semmid
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
