Sziveri János: Gubanc
Reszket a bőröm meg-megremeg
mint túlhajszolt lónak
nevelnék egyre csak belém hogy
a rossz is része a jónak
Bürök reped lengedez a bikanyál
látom a bevert ablakon át
bolhaként pattog a rőt gesztenye
szellő cipeli az ősz szagát
Kócmadzag tekereg a gangon
felüvölt a száraz trombitatölcsér
poharam üres szomjan halok
az asztalon sörösüveg öntsél
Lapulok töpörödöm már elfogyok
rejtőzködöm akár a remeterák
kényelmetlen gubanc vagyok
mint aki hiába titkolja korát
Az elhalálozás nem túl nagy érdem
a szeptemberi fémben dobhártya csattan
velem hogy mi lesz hiába kérdem
recseg a korhadt fapad alattam
-
Zene: Kaczander Nóra
Tangóharmonika: Babicsek Bernát
Zenei producer: Szabó Márton
Kép: Balázs Hanna
/www.noracoustic.hu
Facebook/Kaczander Nóra
Instagram/noracoustic_budapest/
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!