Ambrus József: steril övezet


steril bűneimből emléket állít
a földi vágy a zavaros ötvözet
szenteltvízben szégyenem világít
de Ábel füstje jogerősen vezet
feszes sorok között jövő-képzetek
az isteni minőség szóra kap
bolygók betűiből gyökereztetek
mert a közérzetemnél fontosabb
a világhoz kell magunkat szabni
zöld illattal szilárd értelemmel
mert a gyógyír pár milligrammnyi
ahol kozmikus vonalkód leszel

illatos emlékeimet mossák az arctalan csalódás földre vet
mert az igazságot szépen hazudják
ami talán nem volt – ritkán létezett
és káromkodás fröccsent szét az égen
hidegvérrel harsog a gondolat
lezuhant fél marék könyörgésem
rám már az írás gyönyöre sem hat

steril harapásom egybeszakad apró gépek zúgnak át agyamon
de a vérkörök csendje megmarad
rejtvények között a papírlapon

Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!