Popovics György és Németh Ferenc (Kávészünet): Csonka vers (Hollós Korvin Lajos megzenésített verse)


Hollós Korvin Lajos: Csonka vers (Holt katonák balladája) Kezdtem ezt a verset én, tavaly május elején, idén lett csak készen, idén sem egészen. Címe az volt: életem, s kihúztam, mert félszegen sántikált a címe, minden lába ríme. Újra kezdtem, s ezalatt félesztendő leszaladt, de az égre nézve alig vettem észre. Az égen egy felhő szállt, s az a felhő nem is szállt, lebegett vagy állt tán, mint egy őr, várt rám. Azt a felhőt néztem én, míg e forgó év felén csak lehullott onnan, mint katona holtan. Ismét kezdtem: Háború lett a címe, száz sorú volt az első versszak, jajgatott mint vert had. Jaj mit is kerestem itt, katonák holttesteit, bűverő terelte lépteimet erre. Kutattam a tárva tárt messze hajló láthatárt, föllelem, reméltem, nyitját, minek éltem. Életemmel kezdtem el, háborúban vesztem el, én másról akartam szólani e dalban. Másról én, de nem lehet, valaki nem engedett, tán a ma lepergő, oszló testű felhő.
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!