Bacsák Csaba: Az élet pódiuma

 

Zsibbadt és árad, pulzál, majd fárad 

Színes és nálad alszik, párlat

Könnyem nyitja ki száradt számat

Alszom rá egyet, lehet álmom támad

 

A nappali rutin ügyes forgatókönyv 

Előjáték a sötét éj barna feketéje, öl

Minden reakciót ringat, búgva előtör

Becsapva ölel át, karja döf, tőr

 

Gyertya korom csonkja, felel a csendért

Komoly, alázatos, néma, zavaró rendért

Újra égetem puha, eleven kanóc testét

Élvezem ébredő, forró, fényes estjét

 

Kíván és megjegyez, okos mert emlékszik 

Mindenre kiterjed, mélyen férkőzik

A legféltettebb titkaid tabu tetőin

Rohangál, lassul, pihen, majd ejtőzik

 

Hát így állunk, most ez a pódium szalad

Hiába vagy halász, Isten nem ad halat

Csak úgy, hacsak te nem haladsz

Elengedsz, elfogadsz és nem hazudsz soha

Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!

   ➥ FRISS KIEMELT KORTÁRS VERS