a fagyhalál láza nyom
ajtót nyitnak házamon
repedt ködös ablakok
bennük ezer nap ragyog
míg bennem a hold pihen
lassan jéggé forr vizem
s gyökeremből ág lehet
megvakít a látlelet
köveimnek gőze száll
s utat bennem ő talál
aki soha nem keres
igenje is nemleges
míg atomja óriás
nyaramért a hó hibás
s tele gyomrom éhe nő
időtlen a térerő
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
