Szemerédi Izabella: ellen-tét


valaki az éjszakából az égre okádott
a farkára lépve narancssárgát bordázott
a vászon alá kiterült a párhuzam

élére állítva a körforgást
az absztrakt egy máson átzuhan
a távolság közelebbre hasad
a testben az elme fekete lyuk

élni
- tudva hogy meg fog halni -
örök paradoxon
csak az ember képes csapdájában
önmagának esni


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!

   ➥ FRISS KIEMELT KORTÁRS VERS