Molnár Jolán: Angyali üdvözlet, vérholdkor


Az ég törhetetlen üvegén vérhold 
sápadt vöröse – baljóslatú fényfolt,
csupasz fák násza karmol az estébe.
Csak a hollók érzik, milyen álságos
a halál kátrányfekete zsákjához
csipkekesztyűs hópelyhek szüzessége. 

Kertalján kuporgó árnyak oszlanak,
fönnakad néhány nyomasztó mozzanat
az álomhatár gátjába ütközve.
Elkapart magzat hangtalanul rám vall,
és felém int alvadt véres szárnyával.
Holdkürettálon – angyali üdvözlet. 


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!

   ➥ FRISS KIEMELT KORTÁRS VERS