Lassan megritkulsz bennem.
Az őszi levelekben
van hasonló indulat:
elfedni árnyékukat.
Tán csak repülni vágynak,
tán megunták a fáknak
görcsös ragaszkodását.
Ők lombtalan sem árvák.
Bár megteremthetnélek
én is! De túl kevésnek
tűnik a pár mozdulat,
az ellesett, szép szavak.
Emlékké formálhatlak,
ennyi csupán. Átadlak
a szélnek, és nagy szívem
rejtő fák közé viszem.
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
