mint porladó szfinx
örvénylő időben
pusztulva mégis
változatlanul
illúziók színes
álma számodra
most csak lárma
egyfajta káprázat
kicsinyes
fontoskodása
.
ma megpihennek
elfáradt völgyek
és az égbenyúló
hegyek hirdetik
némaságba fagyott
láva szóval
egykor törekedtek
felfelé
.
elenyészik a látható
láthatatlanná
válik a világ
hang nélküli állapot
csak a vérsejtek
egysejtű lények
atom és molekula
parányok rezgése
érezhető mikor
nagy szavak mohos
templomából
a megértés csöndes
fényére kiérsz...
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
.jpg)
