Molnár Jolán: varrat


rianás ívfénye hegeszti szád az örvénygyűrűk elisszák felszíni hallgatásod benn fáradt félhomály kívül mindig más ok sajdulóban a fáj csak elsúgott gyertyaláng sebvarraton siklik ujjad és pohárszélről haránt

hagyod hogy lecsorbuljak

nyakszirteden hullám

örök

hajótörött

Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!