Tornay András: Béke ünnep (előadja Várady Viktória)




Száz meg száz hétköznap után
megkeresem a poros dobozokat
s gondosan elhelyezem mécseseim a fal mellett.
Gyertyát gyújtok. Ünnepbe hívom a csendet.

Szegény vagyok.
Kongó üres templom. Ünnepre váró hűvös szentély.

Viasz olvad s csöppen könyöklő padokra,
csellóhúrok sikoltanak,
néma falak bekebelezik a titkokat.

Szélcsend és békesség kér bebocsátást.
Remegve nyitom meg a rézkaput.
Gyere be, virágszirom!
Gyere be, hajnali pára!
Gyere be, esthomály!
Gyere be, gyermekszuszogás!


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!