a pocsolyát könnyű átugrani
galambok isszák és töltekeznek belőle
gyors röptű cinkék váltanak ágat és
szememmel követem ameddig bírom
sárga és kék és zöld cikázik pupillám
befogadásra képtelenné válik
a varjak nevetnek vagy csak én érzékelem annak
esőcseppek súlya húzza le a fák még zöld
leveleit innék belőle tölcsért formálva
csurgatnám csészémbe és kortyolnám
míg mind elfogy újratöltésre várva
a papagáj tud ásítani a csőr mint a száj nyílik
és kifejez előre kiszórt magvakkal is beérem
fém tálkában turkálok keresgélek
az itatóm steril pont annyi víz van benne
amennyit naponta iszom kiszámított
mozdulattal lépkedek kalitkámban
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
