Tó vizében esti csend lehorgonyoz,
benne ring a hold: fehér, lapos tenyér,
hólyagarca volt, ma elhasadt kenyér.
Fényezett Tejútra szikra imbolyog,
sárga halszemek - megannyi csillagok.
Nagy csokorba kötve nádselyem szuszog,
régi béke tisztasága hull körém.
Kókadozva édes álmot ír a gém,
körbe-körbe átlyukasztva pórusok,
langyos ostrom: átlibegve szél susog...
Ében asztalon terítve áldomás,
én tudom csak és a széllevél, s a sás...
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
