Bánfi Veronika: Indítékok nélkül



Egy zene volt az?
Egy látvány?
Gyermekkori ősz emlék,
mesék duruzsa a fülben,
s az az árnyékos ígéret,
„veled is megtörténhet”?

A modern manipuláció átka?
Kameraállások?
Vagy csak a vérmérsékleten
forrott fel lobogósra, hangosra
egy veleszületett vágy?

Egy hirtelen válasz,
„ennyi, világgá megyek”,
és a rendőrségi honlapon
előre tervezett és bevégeztetett,
vagy a te műved mosolyog le rád?

És keresed-e őt?
Imádkozol-e érte?
Gondolatod kíséri, mint égen a Hold?
És visszhang-e a szobában,
fantom-e szemhéjadon az igazolványkép-poszter,
csupasz, nyers és élettelen,
hogy biztos felismerjék?

Vagy csak eltűnt, mint a szél,
válaszok hiányában?


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!