Engem nem láthattál robogó vonaton
ahogy bámulom a tájat
és integetek,
nem kérhettél meg,hogy
„Kérem álljon odébb,
mert az étkezőkocsiba mennék,
ha megengedi"!
Ha megengedhettem volna magamnak,
utazgattam volna én is
és időben postára adom
az „előre megírt" beszámolókat,
de én itt tapostam a sarat,
mert ezt a sarat is
taposni kellet valakinek.
Pedig (azon kívül,
hogy sáros cipőben nem illik
bálba menni,
vagy állófogadásra,
és örülnöm kellett
hogy van cipő a lábamon),
alig tudtam e sárról valamit
titkosítva volt, ahogy most is!
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
.jpg)
