Demeter Zsolt: a levegő olvadt üveg


amit most nézünk absztrakt 
olvadt és üveg
kőrengetegből kinőtt acél
vörös porgomolyagban izzad a néző és az aki néz 
arcomon a  szél szigora
mert amit most nézünk absztrakt olvadt és üveg
hajnalok ködében 
sistergő csillagok
a város siet

*

hajamban turkálsz
alszom álmodom
behúnyom szemem 
igen csókolj
szállnak a percek
tested forró föld öléből 
gyújtott lángot 
virágok változnak évszakok jegyében 
             felhő fakaszt vizet 
             lobogó vizek fürösztik a kisdedet
             öregek is mennek az úton     jajongó vénasszony a szél 

*

pipacsok és kelepelő gólyák  
én egyiknek sem hiszek
a fákon a levél 
virágzásra várok  
és lesz hő és izzó nyár is
a levegő olvadt üveg

*

kövér cseppekkel
nyakamba csordul az eresz


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!

   ➥ FRISS KIEMELT KORTÁRS VERS