Nézem a várost, rovom az utakat.
Néha talpam alá gördül néhány
szívfényesítő gondolat,
- üres sörös dobozok -.
Átlépek rajtuk,
mint kerekké gurult kövein az óceán.
Telnek az évek - közhelyes érvek -
Tavasz jön. Mind, ki él, erre vár.
Baktatok lehajtott fejjel.
Elmúltam negyven, itt van az ötven,
s azt gondolom, értem is sírt
az ágyékkötős Jézus a kereszten.
Három kívánságom teljesült?
Tudod, ezt vártam legbelül.
Lábamhoz térdelnek gyermekévek,
megbánva mondják: "Elnézést kérek!"
Nézd! A tavasz már alakul,
megbántott szívem lángra gyúl.
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
