Bora Ildikó: Pipacs a betonon

Eltévedt virága aranyfényű nyárnak

Betonrésen át kúszik be a létbe,

Zsenge csíra pattan kőkemény talajban,

Napfény-orgiák éltető emléke.

Öntudatlan magból szárba szökkenés

Repedésből nyíló életének kulcsa,

Langy májusi esők rejtekfüggönyén

Feslő bimbóját a szellő kibontja.

Piros mosollyal győz a száraz tarlón, 

Lerázva sivatag fullasztó porát,

Betonkockák közt nő elhagyott teraszon, 

Haláltáncban járja az élet útját.

Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!