Elhaladó árnyékokba kapaszkodom,
Vibrálja képzeletem, lassan képződő rög,
A tegnap margójára még a mai dátumot írom,
A jövő intézményében a múlt a börtönőr.
A pillanat heve diktálja rohamom,
Mindenhol elmezár, nem maradt bennem tüntető,
A látványba temetkezik kínom,
Most Zöld leszek a gondolat mezején, gondolatültető.
Addig veszem ingyen, ameddig kapkodom,
Ha elfogy, kidobom vele a lüktetőt,
Megfagyott levegőben idegen tekintetekkel harcolok,
A segítség most távol, nincs önerő!
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
