Háztalan ablakból
színekből szőtt
venyigékre lát,
a tűzfal helyén
rododendron bokor.
Míg oda dől a fény
és ígéretként sugárzik,
az ő helyén
valaki meri a
megpendült időt.
Vödréből csobban
a fodrozódó lét.
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
