Hajnal hasad, vagy megtörik,
borúlátásom küszködik, derűmmel.
Hegyek ormát még láthatom,
csupán álom e nyugalom, mezőkkel.
Hol vagy vérem pezsdülése,
akarnok újra-alkotás erő?
Patak frissítő csobogását hallom,
szellődalt susog a távoli erdő.
Kitúrtak földi jóság rejtekéből,
előjöttem, hát itt vagyok!
Mi a terved rongy élet velem, mondd?
Kiszáradt fákkal szomjazok!
Merre vagy hajléktalanotthon?
Síró, éhes kínok helye,
hol múlttal összeér jelenkor,
szikes földben van végső nyughelye.
Nem érzik szívem lüktetése,
tovább keresni már nincs erőm!
Hontalan kor hontalan honom lett,
múlt emléke lesz hozzá a szemfedőm.
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
