Molnár Jolán: mégis ideköt


fönt csak szakadt felhőrongyok,
kocsmákban nyakalsz lőréket, 
otthon rágcsálsz gumicsontot,
fáradt hétfők híg hétvégek. 

síkos térkövek alattam,
hiába hittem majd jó lesz,
de még magnak sem maradtam,
beintek egy nagy dolóreszt.

fedőfeszítők a gőzök,
széllelbélelt égkarambol,
míg elszántan kivetkőzök
belőled, ahogy magamból.

egy sima és egy fordított,
cérnám szakad, fonal nincsen.
te hallgatsz vagy én ordítok, 
de mégis ideköt minden.

Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!