MARADOK: Esti sugárkoszorú (Tóth Árpád megzenésített verse)



Ének: Szinayné Víg Orsolya. Dalszerzés, zene: Szinay Balázs. Szöveg: Tóth Árpád. Facebook: https://www.facebook.com/maradokzenekar Weboldalunk: http://maradok.weebly.com Soundcloud: https://soundcloud.com/user-632385025
Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s csenddé. Titkok illata Fénylett hajadban s béke égi csendje, És jó volt élni, mint ahogy soha, S a fényt szemem beitta a szivembe: Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te, Vagy áldott csipkebokor drága tested, Melyben egy isten szállt a földre le, S lombjából felém az ő lelke reszket? Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szivembe visszatér És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek!


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!