Már álmaimba is beköltöztek
a nyikorgó babakocsik-
az enyémet szétzúztam,
miután arcom újszülött mása
kimúlt belőle.
Már csak testbe zárt
remegést, szétloccsant epét
hurcol régvolt magam –
mondják mennem kell tovább,
majd csak összevarr valahol
egy másvilág.
Már csak botladozva,
saját ruhámba kapaszkodva,
nem visszanézve, csak magam elé,
a következő lépésre nehezedve-
jaj, merre az előre,
adj irányt isten,
adj istent ködbe vesző ég!
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
.jpg)
