Lencsés Károly: (a)Nappal



jelige: domik


(a)Nappal


vissza. visszahúzódsz. a föld mögé szikrafény süllyed.

parázs lüktet a véres szemhatár előtt. ledőlt emlékezést cipelsz.

vonszolsz esteledést. egy sokkal nyugodtabb oldalt

mutatsz a túloldali lángolásnak, és melegedre lekaszált

fű száll. langyos szeled ölelgeti. kezed, leszakadt szirmokat dédelget.

tenyeredbe édes keresztlányod ejti az éjt. elhagyott rózsaszínű hajgumi

után síró galambhuhogás. megrogyasztott térd. a vén

kaszáló feje a vállára csuklik a szerszámnyélen támaszkodva,

mintha nyomnád a tarkóját, hogy haljon el vele együtt az ébrenlét.

 

Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!