Orsovszki Tibor: Merengő

 


Apró csillagfoltok lyuggatta,
fekete vászonterítő az ég.
A kockaablakokban égő napvilágok
kedvesen émelyítő illatát
megőrzöm emlékül.
Itthon vagyok otthon nélkül,
s gondolataim halk zaját
a tücskök palástolják szüntelen.

Elmerengni és elmerülni vágyom.
Ezen a fékevesztett nagyvilágon
csak keveseknek adatik meg
az üresség teljességérzete.
Ha nem is érted, de érzed ezt?


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!