Ambrus József: ösztönös alázat




látszatverseim ébren tartanak
ha a világ előtt kibontja titkait
látszatra formáz bölcs gondokat
ahol a végtelen szeretni megtanít
- szavak pulzusa előre gyorsul
hajnalok józanodnak bennem
ahogy az élet hirtelen torzul
- a fedélzeten besötétedem
mégis forrósodnak a lüktető erek
ne törjön arcodra hamis kétség
de könyörtelenebb már nem leszek
hiába szomjas a bölcs merészség

egyre gyorsul a perc - a képzelet
folyékony versekben tudsz védekezni
mert csak így szabad az emberélet
és itt tudsz a sorokból részesedni
friss véredhez idomul a lélek -
- szabad versem újra kivirágzik
csak a felszínen bomlik ki az élet
amíg nem jutok el a rothadásig

zárt versekben ösztönös alázat
égen s földön a legnemesebb
- arcodat kitakarja a látszat
és meggyaláz a lelkiismeret


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!