Belenyúlok az elfojt auramelegség mindenható orgona játékába
Felharsanva kiálltok, mint egy kürt
Karmestere pálcaparancsait intem mosolyod jáspis homályába
Csodás italom hat, szellemed előbújt
Vörösgőgrozsda múlt emlegeti a kimért gentleman tartást
Hű tükre torz, fals pukkanásából robban elő
Szégyenlős hanyagsága rút zár
Felébredt végre az alvajáró, korcsolyája éle, sarka erő
Félek tőled, jobb, ha visszavonulsz
Nem ismerlek, ez bizonytalanít
Hol vagyok itthon otthon s ezen túl
Keresztül-kasul keresem íjam feszülését, lányom gyermekeit
Látom őseim nyugodt hős titka jóságát
Erényföldi anyaszültmeztelenség hithű puha bölcsőjét
Érintettem szerencsém zafír bokáját
Szüretelem az újraszületés remény gyümölcsét
Belenyúlok az elfojt auramelegség mindenható orgona játékába
Felharsanva kiálltok hagyomány ittasan
Lányom anya arcát rajzolom álmomban
Sámán titkokat suttogó hő melegít minden bölcs nap
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!