Habzik a pezsgő, int a pohárból,
mézszínű fényben indul a mámor,
korty fut a kortyra, boldog az érzés,
fátyolos éjben halk elenyészés…
Majd a pohárban csillan a szikra,
égbeli jelre vár kitaszítva,
pezsdül az emlék, ajkadat éri,
száz kicsi kortyban szívedet kéri!
Inni a tegnap régi bajától,
kérni a mának furcsa zajából,
könnyedet nyelte a színezüst álom,
perc fut a percre régi világon!
Durran a pezsgő, újra kibontod,
lelked kínjait újra kiontod,
csendül az élmény, habzik az égre,
túl sok a pezsgő, így ez a vége…
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
