A múlt idő nagy, korhadó kereszt,
Kivágták már, gyökeret nem ereszt;
Arcát rágja sok konjunktúra-állat,
Árkot váj benne magának
A Bánat.
Látszatra a Múlt tenger,
Végtelen,
De kiszárad, ha vén öblébe
Nem folyik Jelen;
És nem szakad esőként
A Jövő.
A Múlt önmagában hajléktalan,
Belénk épít házat,
Barlangot ás,
De egyre gyakoribb
A kilakoltatás.
A múlt idő nagy, korhadó kereszt,
Új ágat-bogat többé nem növeszt,
Ami belőle látszik,
Ősi ok;
A többi meg?
Titok.
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
.jpg)
