Csikai Gábor: Fénybe tartva



megírtam a vallomásom
nem lett áldozat a bárány
élni egyért halni máson
nem alkudni semmi árán

vadászni a félelemre

talán ennyit szeretnék még

lassan véget ér a szemle

nézd a szemem fele mélykék


míg a fele életbarna

ennyit ha tudsz elég bőven

így lassan a fénybe tartva

habzó felhők fölé nőttem


árnyaimat rég levetve

kezemet a napba mártom

ha bennem nem égne kedve

kinek bőre arca álom


az már ne is válaszoljon

nem érdekel hogy mi forró

körém ezer tiszta szót fon

erre szálló fehér holló


ezzé lettem sírni késő

mégis kirántom a kardot

tudja ami bennem élő

örökkön a fénybe tartok


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!