odakinn ruhát tereget
a sötétben. Tompa szorongás
az ég – túl sok az igazság
a csillagokban.
Szemben ülünk az asztalnál.
A lámpa néha világít fölöttünk.
Egymást nézzük.
Halhatatlanul.
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
MARADOK #VERS #DAL HÁLÓ hírlevél és irodalmi portál – Ha tetszik, amit csinálunk, kérjük kövess minket a Facebookon!
➥ FRISS KIEMELT KORTÁRS VERS