alább hagy
hogy újra eleredjen
kopott kredenc
az ég felettem
új özönvíz s
bárcsak lenne haszna
a rosszat kéne
hogy szalassza
mindazt mire
nincsen nem lesz szavam
de mégis
mindennel egybe van
mindazt kire
nincsen nem lesz szavam
ki Zivatarban is
gondtalan
alább hagy
de újra meg is ered
versem is
ormótlanra deged
mint agyamban
nyakamban a város
neve nincs éktelen
és sáros
mint árnyékom
kötélre akasztva
úgy mint a szívem
foglalatja
mint a mának
elfuserált csendje
miből nincsen
mi kivezetne
alább hagy
hogy újra eleredjen
vezeklem
egyre erősebben
mint agyamban
nyakamban a város
neve nincs éktelen
és sáros
mint árnyékom
kötélre akasztva
úgy mint a szívem
foglalatja
mint a mának
elfuserált csendje
miből nincsen
mi kivezetne
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
.jpg)
