Elébb az ágy
lett egyre keskenyebb.
Középütt nem mélyült tovább. A vágy,
akár egy nagybeteg
állat, hevert.
Nem kondult közben
a félrevert
harang. S az istenverte csöndben,
halkan, miként a fürge méh,
a fullánkját a szívembe döfte
(sajnáltam, hogy még elpusztul belé),
s tovaröppent.
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
