Balizs Dániel: Mikroköltészet



félek, hogy mint egy halom
betemetem magam
saját törmelékemmel

a bogár kitint cipel a hátán
nehezebb a páncélja, mint ő
végül az lesz a veszte

kalimpáló, tömör fájdalom
bentről terjedő korhadás
mint tölgy, minek csak kérge él

minden egyes tőr, amely
áthatol rajtam, a hegyével
kipöccint belőlem egy verset

így újra kitépek
magamból egy lapot
s csak céltalanul teleírom

költészettel, amely akkor is 
rettentő és varázslatos
ha nincs rá semmi szükség

még nem vagyok kész. itt ebben
a rosszkedvűen fütyörésző
kicsiny kilátó-országban

és közben ragyog a víz
csupasz medre a délibábtól
kékbe öltözik


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!