Surman László: Elpergő esztendők


Elsárgult könyvlapok őrzik
Régi versek illatát
Őszülő szívek papírra vésett
Sóhajfonatát
Nevet, könnyet, mosolyt
Embert, esztendőt és szeretőt,
Kedveset, kőszívűt, hitetőt

Maradni hűnek, erősnek
Alkonyat orcáján is derűsnek
Ragyogni kéne kéken
Angyalszárnyakon repülni
Dúdolni altatót, bölcsőt ringatót
Nyugodni Krisztusnak kebelén
Imára kulcsolt tenyerén

Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!

   ➥ FRISS KIEMELT KORTÁRS VERS