Szöllősi Bernadett: Vagyok


…elnyíló virág épp lehulló szirma,
golyóstoll, ami folyton írna,
sarokba szőtt légy-temető háló,
kávégőz felett szétrebbenő álom.
Gyűrött lepedő a tested alatt,
betonkoszorú, ami tartja a falat,
sárga fényű, hunyorgó gázlámpa,
sóhajod, ha hiába vártál ma.
Tenyérben húzódó kusza erezet,
homlokod mögött édes emlékezet,
útra kiöntött friss, szürke beton,
az ég két széle között nyúló horizont.
A sötét éjjel bársony hajnala,
pontok és kérdőjelek végtelen halmaza.


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!

   ➥ FRISS KIEMELT KORTÁRS VERS