Ott kuporogtam
a forró homokon,
csapzott hajam
koponyámra tapadt,
szájam szegletén
vér csurgott alá
tépett mellemre
s a tömeg még mindig
köveket keresett.
Egyre szorosabbra
fonták körém
izzadt testük gyűrűjét:
végzetem követelték
a tolvajok, kufárok
és bálványimádók fattyai.
Te jóval később
kerültél elém,
innom adtál
és kimostad sebeim-
de szemeden láttam,
hogy végig ott voltál a tömegben
és hagytad...
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
