„Itt ülök csillámló sziklafalon.”
(J.A.: Óda)
sziklafalon ülök
távolban a késő nyár
eltévedt sirály
köröz
a hullámok szelíden
közelednek a parthoz
szeretem ezt
mintha te
mint akkor
a hullámok hangja
a parton
kezemben
üres koktélos pohár
alján lassan olvad
a jégkocka
olvad kezemben
lassan elér a víz
mintha te jönnél
felém
köröznek a hangok
te vagy az ég
és minden kék
a tenger
minden a parton
elolvadt jégkocka
felém tartanak
hangod hullámai
fölöttem érezlek
lassan belém hatolsz
testünk maga az alázat
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
