szétroncsolt kíváncsi emlékezetben
gyülekeznek az elszánt ölelések
- a karcsú halálnak hízelegve
csúfoltak meg a gyilkos kések
köddel átszőtt szilánkos zsengéje
tükröződik az égbolt üvegén
és pattogott az iszonyat alatt
mint kergetett nebuló cseléd
kertemben a szakálas csemeték
hozzák el a gének üzenetét
- ha törik ha szabad -
ráncaidban szétroncsolt képek
arcomat véresre karmolta
a belém költözött növények
csendje - bús szívem bírta szóra
és hajnaltájt kitagadva félig
keserűségem pohara beérik
vagy visszaránt a hullámsírba
- ha törik ha szabad -
a képeknek új varázsa van
- kitépem belőle a szépet
ami ellenem életbe lépett
erőre kap a kristálypoharakban
- ha törik ha szabad -
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
