Mindig féltem, hogy rosszul döntök,
s rosszul döntöttem, hogy féltem.
Hű volt az angyal s hű az ördög.
Ez kért, az hívott, kísérjem.
Csak egy lépés előre, hátra
ugyanaz... menettérti út
sehová. A bús duzzogásra
tékozolt idő csak tévút.
Elfojtott, eleven vágy mit ér,
hacsak léggömb, falhoz kötött?
Millió imát Isten nem kér,
de erőt ad kettő között.
Erőt! Nincs panasz, nem könyörgök,
itt vagyok, hogy elmeséljem
azt, hogy féltem, hogy rosszul döntök,
s rosszul döntöttem, hogy féltem.
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
