csészédből a kávé kiloccsan
elnézem a kezed remegését:
így illant el izom- és szellemerő -
elmédből az épség és a szépség
lesznek majd akik emlékeikből
akik szívükből számkivetnek
ne törődj vele hogy elborult:
elborult elmével is szeretlek
mert én ma is: úgy tartogatlak
aki nekem te mindig is voltál
élő klenódium - felnyílóban
a szentségtartó szárnyasoltár
szerelemnek fél évszázada
egyenként-édes ötven éve
te a rettegett kirekesztésnek
elejtésnek nem leszel kitéve
nekem így is: vagy aki voltál
emlékeimben ki betölti vágyam
még az Elfekvő ágybörtönében
is: bilincsbe verve a vaságyon
tán elképzeled: vagy - élsz mozogsz
álmodban régi táncodat lejted
de nyomban vak csend a telefonban:
mi volt mikor volt elfelejted
az őzet ízenként így falja fel
az óriáskígyó elmehábor
a szürke kéreg borulatán át a
múlt tenger gyertyája nem világol
lesznek majd akik emlékeikből
akik szívükből számkivetnek
ne törődj vele hogy elborult:
elborult elmével is szeretlek
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
