Horváth-Tóth Éva: Csillaga lettél


A csillagokba költözött. Mondják.
Én úgy hiszem, aznap, mikor 
körbezárt téged a csönd és sóhajod
volt az utolsó rezdület tőled,
lezuhant a mennybolt kékje,
le egészen a bársonyos földre,
és puha felhőágyra fektette 
törékeny, szép lelkedet,
felemelt téged, mint saját halottját
felemelt magához a kékség,
homlokodra fényt csókolt az Isten,
és csillag lettél, csillaga lettél az égnek. 


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!