Kapocsi Annamária: Léleklepkék



Békét lopok,
néha nekem megfelel,
hogy úgy játszhatok,
mint az Isten, az emberrel.
 
Azt mondom élet ,azt mondom halál,
velünk a világ most nem cimborál,
tarkón vert "istennek" hiszik mindent lehet,
nékik is szólhatnánk - Nem maradnak.
 
Ma felkelek, holnap is azt teszem,
gyűrűdzik mindennap,
huss-gyöngyök szaladnak,
vándormagány, reggelhalál.
 
Mondanám nékik, de nem hallanák,
szájzár helyett, a szív halt halált.
Süket lelkeknek mondd mit mondhatnék?
Ölelje őket, magához az ég.
 
Léleklepkék ma merre jártok?
hány embert bíz most nem találtok.
Üres tokokban, hogy dobban a szív?
Nem értem, hogy néznek tükörbe így.


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!

   ➥ FRISS KIEMELT KORTÁRS VERS