Szisz Róbert: Savonarola


én, az igaz Istenemet szeretem,
megvetlek, kik képregény figurává alázzátok,
megvetlek, kik az új Aranyborjút imádjátok,
megvetlek, kik Mammonnak áldoztok gyermeket!

pénz lett az új szeretőtök,
pénz a szexista kerítőtök,
tőzsdepaloták az új szentélyeitek,
új papjaitok az öltönyreverendás brókerek, 
de tudjátok, ti tévelygő bárányok:
nem lehet az Istent és Mammont egyszerre szolgálni.

az Atya a Fiú a Szentlélekbe vetett kereszt-hit helyett,
a templomban imára kulcsolt kezek helyett,
Jézustól kérő bűnbocsátás helyett,
égre feszülnek a dollár szemek.

hazug ajkaitok mormolnak szentségtelen imákat,
réz és márvány palotákban árultok újkori búcsúcédulákat, 
templomok szentségében zengenek hamis ígéreteitek…
ki eddig búzát vetett, most pénzmagot vet,
ki eddig aratott és betakarított, most számolja a hozamot,
ki eddig keresztet vetett, most kiálltja: feszítsd meg!

veszett világ lett, kutya világ,
ember embernek farkasa lett,
űzitek, farkasfoggal tépitek a pénzvadat,
mindenkinek kell a kövér falat,
nem kegyelmeztek senkinek:
se apának se anyának se fiúnak se testvérnek, 
a koldust kikerülitek,
mint varangyot átlépitek,
haljon meg nem hiányzik senkinek!

ez a világ a bolondok háza,
nem, ahová a bolondok be vannak zárva!

a város felett pokol-kénes gőzök keringenek,
a sátán nevetve dörzsöli a tenyerét
és röhögi az embereket.

kell látens sírból az új ébredés,
kell magányos exhumáció,
hát kiemelem magam a mindenekből,
egyedül, mint magányos kőszobor.


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!

   ➥ FRISS KIEMELT KORTÁRS VERS