Mi van a bőröm alatt?
Mi van a húsom alatt?
Hát magam hasítok utat magamba,
mint a szemfényvesztő teszi
sebbe nyúlva, véres, csaló látványt
nyújtva az ámuló publikumnak.
Csont, ér, ideg, szövet mellékes.
Elsőként agyam keresem,
- mert ez tett ”darvini” emberré -
hogy masszírozzam,
agytekervényeimet gyúrjam,
hogy szellemem pengeéllel
új üdvökre sarkaljam.
Másodikként szívem pumpálom,
hogy ifjúi erővel verve
az évgyűrűként lerakódott
meszet magából kivesse.
Harmadikként lelkem simogatom,
keresve a betokosodott élet
görcsöket, hogy azokat. mint
rákos szövetet kitéphessem.
De jaj…, késő ez az önámító
szemfényvesztés, az önbecsapás,
hisz rövid a jövőm már,
a hosszú múltammal szemben,
mert életem, isteni döntéssel,
- ahogy már rég meg vagyon
írva egy nagy könyvben -
vesztésre van ítélve.
Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!
