Péter Éva Erika: [megszelídült]


megszelídült csendek ásítanak.
az álomgombolyag letekerni való,
ablak választ ketté világokat.
holdfénybe takarózik a hó,
szemeken felhőneszek elvétett szava.
írtad: annányi voltam, elnagyolt.

maszatos érzéseken áttűnő
félrecsúszott nyakkendő a hold.
jó versekben elbocsátunk százszor,
és felidézzük a kiömlő álmokat.
olvadt hópelyhek, tavak oldanak
krisztust és duplikált latrokat.

izzad az ég, időhatárokban
csobban a múlt, jövő jelentelenül.
az irány hullámzó boltozatánál
van még valami állandó felül,
amikor a lenn majd ellebben.
örökre megágyaztál a szívemben.


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!

   ➥ FRISS KIEMELT KORTÁRS VERS